Kétségtelenül
Grétsy László ma az egyik legismertebb magyar
nyelvész, nyelvművelő. Valóságos „nemzeti
intézmény”, akit iskolázottságtól
függetlenül mindenütt fölismernek a világban,
ahol magyarul beszélnek. E tekintetben méltó
örököse a legendás Lőrincze Lajosnak, akit
rádiós műsorsorozata tett mindenütt ismertté.
Grétsy László egy fél generációval
később érkezve, a rádió mellett a
televízió segítségével lett a
legnépszerűbb nyelvészünk. Mindkettőjüket
tudományos elmélyültségük mellett
kivételes empátiájuk, kapcsolatteremtő,
kommunikációs készségeik segítették.
Grétsy
László 1932. február 13-án született
Budapesten. 1954-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi
Karán, majd rögtön az MTA Nyelvtudományi
Intézetének tudományos ösztöndíjasa,
tudományos munkatársa, 1971-től a mai magyar nyelvi
osztály vezetője lett. 1987–1998. között az ELTE
Tanárképző Főiskolai Kar Magyar Nyelvészeti
Tanszékét vezette. 1992-től az MTA Magyar Nyelvi
Bizottságának társelnöke, 2006-tól
tiszteletbeli elnöke.
Grétsy
Lászlót leginkább nyelvművelő tevékenységéről
tartják számon. Tudományos munkássága
a magyar történeti és leíró
nyelvtudományi iskola útján halad. Ma is
megkerülhetetlen monográfiája A szóhasadás
(1962), vagy az általa is írt (és szerkesztett)
Mai magyar nyelvünk (1976) című tanulmánykötet.
A manapság sokak által vitatott nyelvművelés
legnagyobb szabású munkái fűződnek a nevéhez:
a két kötetben, összesen 2586 (!) oldalnyi
Nyelvművelő kéziszótár (1980, 1985., szerk.
Kovalovszky Miklóssal) vagy a 645 oldalnyi Nyelvművelő
Kéziszótár (1996., szerk.: Kemény
Gáborral, második, bővített kiadása:
2005).
Ezek
a munkák a magyar nyelvművelés felfogásának
gyakorlatát, kritikáját és új
szemléletét ötvözik. Minden nyelvhasználati
kérdésben alapos, a korszak színvonalán
álló grammatikai, jelentéstani és
pragmatikai vizsgálatok alapján mondanak véleményt,
adnak eligazítást. Számos esetben ezek a művek
tartalmazzák egy-egy nyelvi jelenség első leírását!
A
nagyközönség természetesen leginkább
vonzó, hatásos ismeretterjesztő szerepeiből,
nyelvművelő cikkeiből (pl. Élet és Tudomány,
Szabad Föld, Édes Anyanyelvünk), rádióműsoraiból
(Magyarán szólva, Értsünk szót!),
tévéműsoraiból (Álljunk meg egy szóra!,
Gyöngyök, Szószóló) ismeri. A médiumok
gyakran faggatják aktuális nyelvi kérdésekben.
Tudományszervezői,
tudományos ismeretterjesztői, közösségi
beállítódását jól mutatja,
hogy számos alapvető, többszerzős munka szerkesztője,
sőt kitalálója, szervezője. E tekintetben szinte
egyedülálló a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma 1999–2003. között meghirdetett
anyanyelvi pályázatainak kitalálása,
gondozása, amelynek eredményeként 2000–2005.
között tíz remek tanulmánykötetet jelent
meg.
Az
1989-ben alakult Anyanyelvápolók Szövetségének,
az egyik legnagyobb magyarországi civil szerveződésnek
előbb főtitkára, alelnöke, jelenleg ügyvezető
elnöke. Több kitüntetést, díjat kapott
(pl. SZOT-díj, Apáczai Csere János-díj,
Príma-díj). Közismertségét,
közszeretetét, kollégáinak, tanítványainak
az elismerését mutatja, hogy mindig sokan veszik körül,
folyamatosan faggatják nyelvi kérdésekről. 65.
születésnapjára közvetlen munkatársai,
70. születésnapjára 106 nyelvész és
közéleti személyiség köszöntötték
tanulmánykötettel (Oktatási tapasztalatok –
kutatási eredmények. Tanulmányok az anyanyelv
használatának kérdéseiről. Grétsy
László tiszteletére. Szerk.: Fercsik Erzsébet,
T. Somogyi Magda. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997., Éltető
anyanyelvünk. Írások Grétsy László
70. születésnapjára. Szerk.: Balázs Géza,
A. Jászó Anna, Koltói Ádám. Tinta
Könyvkiadó, Budapest, é. n. [2002]
Nyelvünk,
a magyar nyelv hagyományainak, értékeinek
őrzőjeként, prófétájaként, a
magyar nyelvművelés emblematikus egyéniségeként,
alapvető munkák szerzőjeként, közösségteremtő,
közösségszervező személyiségként
messzemenően javaslom a Magyar Örökség Díjra.
Balázs Géza
nyelvész, néprajzkutató,
egyetemi tanár
ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék