Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész pályafutását értékelve, olyan embert látunk magunk előtt, akinek munkássága, művészete nemes szolgálat, akinek ereje múltunkban gyökerezik, akinek tehetsége formálja jelenünket,
akinek elhivatott közösségteremtő képessége tartalmas jövőt épít. Olyat, mely magyarságunkra, hitünkre, egymás megbecsülésére, összetartásunkra alapoz.
Erdélyben, Székelyudvarhelyen született a Népművészet Mestere elismeréssel kitüntetett, fazekasmester, Józsa János és Józsa Julianna gyermekeként. 1994-ben, 20 évesen Magyarországra költözött. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészettudományi Karán művészettörténetet tanult, jelenleg az egyetem doktori iskolájának hallgatója.
Édesapjától megtanulta a fazekasság mesterségét, és mellé megrendíthetetlen tartást, a magyarság becsülését, és azt is, hogy az igaz művész csak tiszta forrásból meríthet. A korondi fazekasmester családjában mély gyökeret eresztett benne a székely-magyar kultúra, s ennek ősi szimbólumvilága. Később, egyetemi tanulmányai alatt, a többezer éves tárgyi emlékek beható elemzése során tudatosodott benne, hogy amit otthonról hozott magával, az jelenünk kivételes és hatalmas kincse. Olyan gondolatvilág, amely az ember helyét és értékrendjét a látható és a láthatatlan világban egyaránt meghatározza, s amely a kereszténység felvételével, immár több mint ezer éve, csodálatosan kiteljesedett, kivirágzott a Kárpát-medencét felölelő, 1000 éves magyar államban.
Józsa Judit művészete a kereszténnyé vált ősi gondolatvilágnak, a történelmi múltban logikusan felépített szimbólumendszernek a képzőművészeti megjelenítője. Kerámiaszobrainak stílusa egyedi, rá jellemző. Felfedezzük
bennük a tanult ikonográfiát. Terrakotta kisplasztikái nem a hagyományos korongozással készülnek, hanem az általa kifejlesztett hajtogatással és mintázással. A felületkezelés, az ún. archaikus vasoxidos patinázás, szintén csak
rá jellemző technikai megoldás.
Első kiállítását 21 évesen nyitotta meg. Azóta fáradhatatlanul alkot, napjainkig 15 tematikus kiállítást valósított meg. A Honfoglalás, Táltosok és szentek (Árpád népe és házának szülöttjei), Magyar Nagyasszonyok, Múzsák kertje, Magyar mesevilág, Magyar táncok, Magyar örökség, Mária, a magyarok Boldogasszonya, Magyar Csillaglegendárium c. tárlatok mindegyike nemzetünk öntudatát erősíti. Ezek mellett több mint háromszáz tárlata volt, itthon és külföldön. Előadásai, tárlatvezetései, valamint kiállítási anyagjaihoz kötődően a magyar társadalom művelődéstörténetét gazdagító 13 könyve jelent meg.
Józsa Judit szobrainak tematikus kiállításaiért soha nem kér tiszteletdíjat, ingyenes művészeti tárlatvezetéseket tart, szeretettel, önzetlenül nyújt támogatást, hazai és határon túli kezdeményezésekhez, jótékonysági rendezvényekhez
szobrok, domborművek, plakettek, emlékérmek, használati- és díszkerámiák, könyvek adományozásával járul hozzá. Közösségépítő munkássága sokakat megmozgat.
Vezetésével működik 2013 óta a Józsa Judit Galéria, illetve a Józsa Judit Művészeti Alapítvány. A Galéria Józsa Judit állandó és időszakos tárlatai mellett a kortárs hazai és a határon túli magyar festő-, grafikus-, textil-, tűzzománc-, fotó- és keramikus művészek bemutatkozásának helyszíne is. Legfontosabb célja az igényes, minőségi, magas értéket képviselő magyar képző-, ipar- és népművészeti alkotók és alkotásaik megismertetése. Ezeket a kiállításokat önzetlenül szervezi, a megnyitókon művészettörténészként ismerteti a műveket és értékeiket. Számos alkalommal nyit meg tárlatokat a Galérián kívül is.
Alapítványának köszönhetően a belvárosi bemutató terem mára a magyar nemzeti kultúra elismert szellemi műhelyévé vált. Józsa Judit az alapítás óta eltelt egy évtizedben közel 50 egyéni és csoportos kiállítást rendezett, és több mint 500 rendezvényt szervezett. A programokra a belépés ingyenes.
Az utóbbi évek kurátori feladatai közül kiemelkedik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából rendezett Szent István öröksége c. kiállítása, valamint nemzeti imánk 200. évfordulója tiszteletére rendezett Magyar Himnusz c. Kárpát-medencei kortárs magyar alkotóművészeti kiállítás, amely 96 művész több mint 100 alkotását mutatja be az ország számos helyszínén, jelenleg a Szegedi Dóm Látogatóközpontjában látható. Idén májusban hirdette meg a Székely Himnusz c. pályázatot, amelynek anyagából ez év őszén rendez nagyszabású tárlatot.
Józsa Judit alkotásainak, kiállításainak, könyveinek, rendezvényeinek ugyanaz a küldetésük: felhívni a figyelmet keresztény kultúránkra, nemzeti értékeinkre, megerősíti magyarságtudatunkat, az összetartást és az összetartozást, a hazaszeretetet és helyes önértékelésünket itt, Európa szívében. Mert ahogy meggyőződéssel vallja: nemzeti örökségünk, történelmünk, hagyományaink, kultúránk és erényeink ismerete és szeretete nélkül olyanok vagyunk, mint egy fa gyökerek nélkül.
A Család évében, 2011-ben született a Magyar család c. kompozíciója, melyet a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak adományozott. A talapzatába ezt véste:
„Hiszek az egy Istenben / Hiszek a hazában / Hiszek a nemzetben/
Hiszek az összetartozásban/ Hiszek a szeretetben/ Hiszek a családban!”
Isten – haza – nemzet – összetartozás – szeretet – család…
Ez Józsa Judit hitvallása, munkásságának alfája és ómegája, életművének üzenete.
Az igaz művész, az igaz ember az, aki tehetségét, tudását valódi, nemes értékek szolgálatába állítja, aki tehetségével felemeli az emberek lelkét, aki munkásságával a Fennvalóval köt össze bennünket. Az igaz magyar ember mindezt igaz magyar lélekkel teszi. Józsa Judit igaz művész, igaz magyar ember. Méltó arra, hogy munkássága a Magyar Örökség része legyen.
Béres Klára – a Béres Alapítvány elnöke