„ Nem elég magyarnak lenned, tehetségre is szükség van.˝
(Korda Sándor)
Kubassek János, geográfus, tudománytörténész, a ma élő magyar földrajzi utazók sokoldalú „fejedelme”, a Magyar Földrajzi Múzeum hat cikluson át igazgatója, ma címzetes direktora, 1957-ben született Budapesten. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-földrajz szakos tanári diplomát, s azóta is hivatásszerűen kutatja a földrajzi felfedezések témakörét. Szerkeszti a Földrajzi Múzeumi Tanulmányokat, a geográfia tudománytörténeti periodikáját.
„Világhódító” útjait Orbán Balázs örökérvényű gondolatai vezérelték: „mindnyájunknak kötelességünk – hacsak egy homokszemet is – odavetni a nemzeti műveltségünk pompás épületéhez”. Kubassek János pedig a homokszemekből várat épített.
1980-tól hosszú tanulmányutat tett Sri Lankán és Malaysiában, később tagja volt a Magyar Tudományos Afrika-expedíciónak, melynek során a Teleki Sámuel által feltárt területeket járta be és dokumentálta. Londonban és Oxfordban. Ösztöndíjasként a British Múzeumban és a Royal Geographical Society archívumában folytatott tudománytörténeti kutatásokat.
Expedíciót vezetett Reguly Antal útján a Sarki Urálban, Dél-Koreában a karsztmorfológia tárgykörében előadássorozatot tartott egyetemeken és múzeumokban. Almásy László nyomdokain kutatott az egyiptomi Gilf-Kebírben és a Líbiai-sivatagban. Kairóban, kiállítást szervezett és előadást tartott Afrika magyar felfedező utazóiról. Madagaszkári útjain Benyovszky Móric életútjának megírásához keresett és talált készülő monográfiájához fontos
adalékokat. A szaud-arábiai Rijádhban előadást tartott Germanus Gyula arábiai tevékenységéről és mekkai zarándoklatáról. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia meghívására, Pekingben előadást tartott Ázsia magyar földrajzi feltáróiról. Fulbright-ösztöndíjjal, a Smithsonian Institution meghívására négy hónapos tanulmányutat tett és tudománytörténeti kutatásokat végzett amerikai múzeumokban és archívumokban.
Öt kontinens 108 országában járt kutatási-együttműködési egyezmények keretében. Önköltséges tanulmányutat szervezett Dél-Ázsiában, Indiában, Nepálban, Sri Lankán, Vietnamban, Kambodzsában és Malaysiában. Az indiai szubkontinensen öt alkalommal tartózkodott huzamosabb ideig, s így nyílt alkalma a Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos helyszíneket is felkeresni.
Több mint 400 tudományos és ismeretterjesztő tanulmány mellett 32 megjelent könyve sorában magyar nyelven elsőként írt Thaiföldről és Tajvanról könyvet. Publikációi 17 nyelven láttak napvilágot. A világjáró magyar tudósokról, hat kontinens földrajzi felfedezőiről írt nagyszabású monográfiája „Atlasz varázsa” címen tavaly jelent meg Érd város támogatásával.
Széleskörű tudása, rendkívüli kapcsolatteremtő készsége teszi lehetővé az elmélyült beszélgetéseket a világ minden táján. Puritán ember, mély empátiával viseltetik partnereivel, légyenek azok magasan képzett professzorok, diplomaták, egyszerű, nomád pásztoremberek, dzsungelek és magas hegységek őslakói. Utazásait, kutatásait gyakran szerény, egyéni erőforrásokból, mostoha feltételek között, sok lemondással tudta megvalósítani.
Misszió, valódi küldetés az övé, a személyes ambíción túl a magyarság szolgálatában. Wass Albert szavaival: „Akié a föld, azé a jövendő… de csak azé lehet a föld, aki együtt él vele, közel áll hozzá, aki megérti a föld szavát…”
1988-ban a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója lett melynek kertje ad otthont a magyar utazók szoborpanteonjának. Tudatosan, sosem öncélúan megszervezett utazásai, kutatásai, könyvtárakban és egyéb gyűjteményekben folytatott búvárkodásai, személyes interjúi, újabb és újabb nyitott kérdések megválaszolását igénylik. Igaz magyarként, hiszen „Hazát, hitet nem cserél az ember, amiként arcot sem. Mindkettőt őseink hagyták ránk, s a hűség kötelez.”
(Sinkovits Imre)
Nagyra becsülöm Őt páratlan kitartásáért, tudatos életviteléért, emberségéért. S ha egyáltalán vannak irigyei, azt üzenem: csinálják utána…Éljék meg a kitartó és tudatos kutatómunka élményét, a sokszor magányos, hátizsákos felfedező kutatóutak veszélyes és előre tervezhetetlen pillanatait a gleccserszakadékban, a sivatagi homokviharban, az őserdők mélyén átélt pillanatokig. Kitartás, fegyelmezettség, megszállottság az Ő énje. Pontosan tudja, mit akar elérni, de a páratlan személyes élmények varázsa mellett együtt tud élni a rá váró bizonytalansággal is. Alighanem ő is magáénak érzi Márai Sándor gondolatait:
„Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás!”
Kubassek János személye és gazdag életműve, magyarság szolgálata nemzeti örökségünk, aki beírta nevét a magyar tudománytörténetbe, a földrajztudományok kiemelkedő kutatóinak sorába. „Nem cselszövény szerezte e hazát, e hazáért nem csalni – tenni kell!” (Vajda János)
Tardy János
geográfus