Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
95 évvel ezelőtt Budapesten, a Krisztina körúti Postapalota 8. emeletén nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a M. Kir. Posta alapította Bélyegmúzeum, és tette közszemlére 50 ezernél is több darabból álló gyűjteményének tekintélyes részét.
A rohamosan gyarapodó gyűjteményt 1940‐ben hatalmas anyagi áldozatvállalással, a Dob utcai, Rimanóczy Gyula tervezte irodaépületbe költöztették. Az épület félemeletén alakították ki korszerű kiállítóterét. Falba süllyesztett szekrényekben 2.000 kihúzható fémkeretben mutatták be a világ valamennyi postaigazgatása által kibocsátott bélyeget. Bélyegelőtti levelek, előfutárok, az 1831. évi járvány idején ecetgőzzel fertőtlenített és átlyukasztott koleralevél, vagy Than Mór 48‐as bélyegterve épp oly féltett kincse, mint a hazai gyártású első ‐ hivatalosan forgalomba nem került, néhány példányban mégis fennmaradt ‐ „Pöttyös Jóska” néven elhíresült, felségsértésnek minősített bélyeg, az 1867‐es Kőbánya-levél, a Fordított Madonna tévnyomat vagy a legnagyobb összefüggésben megmaradt „HAZATÉRÉS” felülnyomás nélküli Nagymánya.
A világelső Black Penny, a Mauritius újnyomatok, a kormányzói bál meghívóihoz a helyi órásmester hibás metszete alapján készített bélyegek, vagy az egykori angol gyarmat, New Brunswick hiú postamesterének arcképével forgalomba került bélyeg, a pótolhatatlanná vált világritkaságok részét képezi.
De vajon hogyan jött létre a hatalmas, mára 14 milliónál is több darabból álló gyűjtemény?
Amikor 1874‐ben, a nemzetközi postaforgalmat szabályozó Általános, későbbi nevén Egyetemes Postaegyesület, az UPU létrejött, és tagországainak ajánlotta, később kötelezően rendelte el, hogy küldjék meg egymásnak postabélyegeiket, talán senki sem gondolta, hogy az alapító tagok egyike a világ minden tájáról érkező bélyegeket megőrzi. Amíg mások elajándékozták, a Magyar Posta ‐ elfogadva az egyre népszerűbbé váló hobby képviselőinek igényét ‐ úgy döntött, hogy azokat közszemlére teszi.
A döntéshozatalt követően döbbentek rá, hogy a világgyűjteményből épp a magyar bélyegek hiányoznak, mert azokat a készletek kifogyásáig árusították.
A hiánypótlást úgy oldották meg, hogy Poppovits Frigyes Mirkó ker.tanácsos, a kor ünnepelt bélyeggyűjtőjének tervekkel, próbanyomatokkal gazdagított magángyűjteményét két részletben, megvásárolták. Ez a gyűjtemény lett a Bélyegmúzeum klasszikus magyar anyagának alapja. Árveréseken külföldi bélyegritkaságokat is vásároltak, erre fordítva a Bélyegértékesítési Irodaárbevételének jelentős részét.
Háborús okok miatt 1941 nyarán a múzeumot bezárták. Gyűjteménye 13 páncélozott ládába zárva, légópincébe került. Közülük a gyűjtemény legértékesebb darabjait tartalmazókat, a Magyar Nemzeti Bank értékeivel, az aranykészletekkel és egyéb közgyűjteményi javakkal együtt a bank veszprémi biztonsági létesítményébe, innen 1945 januárjában az első aranyvonattal nyugatra vitték. FelsőAusztriában, 1945 tavaszán került az amerikai hadsereg kezére, ahol katonai különítmény őrizte.
Tíz ládát 1944 végén a Soproni Postaigazgatóság épületébe szállítottak, innen 1945 nyarán kerültek vissza a múzeumba. A legértékesebb három láda csodával határos módon, sértetlen tartalommal érkezett vissza, és lett az 1946. aug. 1‐jén bevezetett új fizetőeszköz, a magyar forint aranyfedezetét biztosító értékké.
A múzeum 1948 nyarán újranyílt, majd az 1956‐os forradalom ideje alatt gyűjteményét ismét elzárták. Alapítása óta korszerűsítés és leltározás okán többször is zárva volt.
A Dob utcai épület felújításakor átépítették bejáratát, bővült bútorzata és kiállítótere. A 60 éves, jubiláló Bélyegmúzeum újranyitása irányításom alatt, 1990 novemberében volt. Egyetlen kiállítótere tárgyi emlékeket is bemutató tematikus kiállítások rendezésére vált alkalmassá, állandó kiállítása bővíthető lett.
Napjainkban több mint 550 ezer bélyeg látható tárlóiban és a „megtelt” tábla újra kitehető!
A rendszerváltás éveiben a Postát érintő átalakulások miatt a múzeum szervezeti hovatartozása, működtetése változott, 1990‐től alapítványi, 2020‐tól, amikor a magyar állam megvásárolta a gyűjteményt, a Nemzeti Bélyegmúzeum Kft. hatáskörébe került. Világgyűjteményének bővítését a Magyar Posta Zrt. kizárólagos kibocsátóként és UPU tagállamként, ma is biztosítja.
A Bélyegmúzeum napjainkban a Dob utcai irodaház félemeletén arra vár, hogy a 21. századi technológia „bekopogtasson” ajtaján, és féltve őrzött kincseit mielőbb digitális formában is láthatóvá tehesse, mert:
- A Bélyegmúzeum az értékké vált szépség birodalma!
- Kiállítótere az egyetemes kultúra tárháza!
- A világ kulturális kincseinek bélyegképeken megörökített, vizuális élményt adó legteljesebb gyűjteménye!
- Nemzeti kincsünk, amely a hazaszeretet, a nemzetek közötti békés összefogás jelképe, az értékőrzés követendő példája!
Csegezi Tamásné
a MP Zrt. ny. filatéliai igazgatója