A díj ismertetése

Magyar Örökség díjkiosztó ünnepségek
(Díjleírás, a javaslattétel módja)

A Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. A Bírálóbizottság első elnöke, köztársasági elnökké történt megválasztásáig Mádl Ferenc professzor úr volt.

A díj történetének első öt évében 1945 utáni teljesítményeket díjazott a Bírálóbizottság. A következő – jelenleg is tartó – öt évben az időbeli határ a XX. század elejéig, illetve esetenként a kiegyezésig nyúlik vissza. Néhány kiragadott példa a kitüntetettek köréből: Antall József, Teleki Pál, Hamvas Béla és Kemény Katalin, Bartók Béla, Endrédy Vendel, Kodály Zoltán, Scheiber Sándor, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán, Balczó András, Egerszegi Krisztina, a labdarugó Aranycsapat, Hajós Alfréd, Böjte Csaba, Berszán Lajos , Borsa Gedeon, Haáz Sándor és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, Olofsson Placid atya, Simándy József, Lauer Edith, Dudás Károly, Gyapay Gábor, Szabó Dénes és az általa vezetett kórusok, a Száztagú Cigányzenekar, Szőnyi Erzsébet, Zielinski Szilárd, a Magyar Nemzet c. napilap, a Természet Világa c. folyóirat, a Herendi Porcelán Manufaktúra, a pécsi Zsolnay Gyár, a gróf Széchényi Ferenc alapította Országos Széchenyi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum, az 1956-os Vizilabda Bajnokcsapat, a Wekerle-telep, a Magyar Rádió, a Pannonhalmi Főapátság, a Tihanyi Főapátság, az Evangélium Színház és Udvaros Béla, a Fűvészkert és dolgozói, Molnár Ferenc, az Amerikai Magyar Alapítvány és Molnár Ágoston, a Sárospataki Református Kollégium, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és ifj. Sapszon Ferenc, az 1956-os forradalom és szabadságharc, Raksányi Gellért. A századik díj „a magyar nép Szent Korona iránti tisztelete” volt.

Az 1995-2000 közötti díjazottak adatait, illetve a róluk elhangzott laudációkat a „Magyar Örökség. Laudációk könyve 1995-2000″ című kötetben tette közzé a Magyarországért Alapítvány.

A Magyar Örökség-díj gondozását 2003. márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület vállalta magára, abban a reményben, hogy pályázatok révén biztosítani tudja a díj gondozásához szükséges anyagi fedezetet

A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottságának tagjai: Dr. Hámori József neurobiológus, a Bizottság elnöke, Dr. Fekete György belsőépítész, a Bizottság alelnöke. Tagok: Bakos István tanár, művelődéskutató, Dr. Benkő Samu irodalomtörténész (Kolozsvár), Dr. Bolberitz Pál teológus, vallásfilozófus, Dávid Katalin művészettörténész, Farkas Márta nyelvész, Gazda István tudománytörténész, Hegedűs Miklós matematikus, Jókai Anna író, Juhász Judit újságíró, Juhász László művelődéstörténész, Németh Magda tanár, Ódor László tanár, Pázmándi Gyula matematikus, Poprády Géza könyvtáros, Pungor Ernő természettudós, Rókusfalvy Pál pszichológus, Roska Tamás infobionikus, Schulek Ágoston tanár, Spányi Antal római katolikus megyéspüspök, Sunyovszky Sylvia színművész, Szakály Sándor történész, Tóthpál József művelődéskutató, Varga Csaba jogfilozófus, Veres-Kovács Attila református lelkész (Nagyvárad), Zelényi Annamária nyelvész, egyetemi oktató, Zelnik József etnográfus. A Bizottság örökös tagja Balogh János zoológus, ökológus professzor.

A Bírálóbizottság tagjai évente 12 alkalommal ülnek össze, március, június, szeptember és december hóban. Egy-egy díjátadáshoz három összejövetel tartozik. 1) Az elsőn történik a beérkezett állampolgári javaslatok elbírálása, majd titkos szavazás útján először 10, majd további szűkítéssel az aktuális 7 jelölt kiválasztása. Ugyanekkor fogalmazzák meg az oklevelek szövegét, majd összeállítják a díjátadáshoz kötődő kulturális programot. Az díjazottak között rendszerint van egy kórus, mely rövid műsort ad, mintegy keretezve az ünnepséget. A posztumusz díjazottak közül egy-egy író, költő vagy tudós művéből választanak ki egy rövid részletet, melyet Korbuly Péter főbemondó, Szilágyi Zoltán rádióbemondó, ill. Takács Bence versmondó ad elő. (Sem a Bizottság tagjai, sem a fellépő művészek anyagi juttatásban nem részesülnek.) Végül kijelölik a hét laudátort, akik a díjátadáson méltatják a díjazottak művészetét, tevékenységét. 2) Kb. két hét múlva kerül sor a laudációk meghallgatására – a közbülső időben intenzív szervezőmunka folyik. 3) A kérdéses hó utolsó előtti szombatján kerül sor a díjkiosztó ünnepségre, mely szigorú forgatókönyv szerint történik. A forgatókönyvet megkapják a bizottsági tagok, az adott helyszín rendezői, az újságírók, eseményrögzítők, az MTI-s, rádiós és TV-s tudósítók. Az eseményt követő egy-két héten belül a Magyar Katolikus Rádió és a Kossuth Rádió rövidített – egyórás – szerkesztett műsorban ad összefoglalót a díjátadási ünnepségről.