A Szent Korona több, mint 1000 éves múltja egybeforr Magyarország történelmével, s annak minden viszontagságával. Sokan, sokfelé vitték legnemesebb kincsünket; vagy azért, hogy a hatalom legitimációjának zálogaként birtokolják, vagy éppen azért, hogy az ilyen indíttatások elől menekítsék.
A Szent Koronát a kezdetektől őrzőkre bízták – először az egyházra, majd világi bizalmasokra, később választott őrökre –, akik alárendeltségébe az ereklye védelme érdekében katonai erő tartozott. Épp 560 éve hirdették ki a fehérvári országgyűlésen az 1464. évi II. törvényt, amellyel létrejött a koronaőr tisztség, és amely részletesen szabályozta a Szent Korona őrzésének körülményeit. A XV. századtól fokozatosan alakultak ki az írásbeli szabályzók arra vonatkozóan, hogy a koronázási jelvényeket hol és hogyan kell őrizni, s 1608-ban megalakult az első önálló, reguláris koronaőr alakulat is a pozsonyi várat védő katonaság mellett.
A Szent Korona őrsége Mária Terézia uralkodásának idején kezdett betagozódni a reguláris haderőbe, s 1751-ben megalakult a Magyar Királyi Koronaőrség. A kiegyezést követően újjászületett alakulat már teljes egészében a honvédség kötelékébe tartozott. Megjelent jellegzetes öltözete és fegyverzete, s feladatrendszerébe beépült a díszelgés is, hiszen a közszemlére tett Szent Korona mellett a koronaőrök adtak díszőrséget. Az 1900-as évekre világossá vált, hogy a Koronaőrség különleges felelősséggel felruházott „elitalakulat” speciális szabályzókkal.
1945-ben Pajtás Ernő koronaőr ezredes és társai a második világháború pusztítása elől mentették meg a magyar kincset. S habár a három évtizednyi amerikai őrzés alatt hivatalosan soha nem számolták fel, a Koronaőrség ebben az
időben megszűnt létezni. Amikor 1978-ban hosszas diplomáciai tárgyalásokat követően a Szent Korona hazakerült, biztonságát és díszőrségét a Köztársasági Őrezred és polgári fegyveres őrség garantálta.
A Magyar Királyi Koronaőrség történelmi hagyományai azonban ebben az átmeneti időben sem merültek feledésbe hála néhány még élő egykori koronaőrnek. Az 1944-es menekítésben részt vevő Vitéz József és társai 1991-ben megalapították a Magyar Koronaőrök Egyesületét, hogy megőrizzék a koronaőrzés hagyományait és helyreállítsák a történelmi intézményt.
Alapszabályba foglalták a koronaőr hagyományok ápolását, sírhelyek gondozását, tudományos kutatómunka és ismeretterjesztés szervezését, és hagyományőrző díszelgési feladatok ellátását. Kezdettől céljuk volt, hogy a Szent Korona és a hozzá tartozó drágaságok őrzése visszakerüljön a Honvédség feladatrendszerébe. Az alapító halála óta Woth Imre vezeti az egyesületet. Maximális elhivatottságukhoz és hozzáértésükhöz kétség nem fér, s mára főszereplői valamennyi határon innen és túl rendezett, a Szent Korona hagyományának ápolásával összefüggő eseménynek. Jelen vannak állami ünnepségeken és kiemelt rendezvényeken, megemlékezéseken és ott voltak
Ferenc pápa budapesti fogadásán is. 2020. augusztus 20-án ünnepélyesen átadták és felszentelték a Szent Jobbot 1938-ban szállító felújított Aranyvonatot, amelyet azóta minden magyar ember megcsodálhat.
Az Egyesület 20 évnyi fáradhatatlan munkájának gyümölcse 2011-ben ért be, az alapító örökül hagyott parancsa teljesült: a Magyar Honvédség kötelékében megalakult a Honvéd Koronaőrség, s ezzel a Szent Korona protokolláris és biztonsági őrzése ismét a fegyveres erő feladatkörébe került.
Az alegység alapító parancsnokaként máig hálás szívvel gondolok arra a felbecsülhetetlen tudásra és tapasztalatra, amellyel az Egyesület hozzájárult a Koronaőrség újjáélesztéséhez. Utódom, Ádám Barnabás ezredes és a jelenlegi parancsnok, Roxin István őrnagy példásan folytatták, folytatják a munkát.
A 32. Testőrezred Koronaőrség tagjai ma is csak különleges kiképzés és felkészítés után válhatnak alkalmassá arra, hogy a nap 24 órájában, fegyveres szolgálattal lássák el Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona teljes körű biztonsági és protokolláris őrzését. Fizikailag és szellemileg is különleges szolgálat az övék. Minden koronaőr felesküszik arra, hogy a Szent Koronát minden veszélytől megóvja, állhatatosan őrzi, és illetéktelen kézbe jutását élete árán is megakadályozza. Ebben áll ennek az 1000 éves különleges szolgálatnak a lényege.
Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a 32. Testőrezred Koronaőrséget és a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületét a „Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumában”.
Szívből gratulálok nekik a méltán megérdemelt Magyar Örökség-díjhoz!
Dr. Kun Szabó István vezérőrnagy
a Honvéd Koronaőrség alapító parancsnoka