Tisztelt egybegyűlt Ünneplők!
Ha ezt a szót mondom, Eger, három fogalom jut eszembe azonnal róla. A szabadság városa, a hit városa, iskolaváros.
Lelki szemeim előtt felsejlik az egri vár, a magyar hősiesség, bátorság, szabadságküzdelem, hazaszeretet szimbóluma.
És megképzik előttem a Bazilika és a főszékesegyház épülete számos más templommal együtt a hit szimbólumaként.
És ugyanígy látom a híres egri iskolák fakultások monumentális épületeit, melyek az oktatás, a tudományok városává is tették és teszik Egert. Mindhárom külön-külön is lehetne – az is – magyar örökség. A mai napon az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem nyeri el – immáron örökre – e büszke és megtisztelő címet.
Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a Líceum épületében megszólít minket a múlt. Kövessük hívását és repüljünk vissza néhány évszázadot az időben.
A 18. században a török uralom alatt elnéptelenedett települést az egri főpapok egy virágzó püspökség székhelyévé, iskolavárossá tették.
Papi szemináriumot szerveztek, püspöki palotát építettek, kórházat és nyomdát alapítottak. Barkóczy Ferenc püspök vetette fel először egy egri egyetem gondolatát is. Utódját, gróf Eszterházy Károlyt 1761-ben választották püspökké.
Ő egészítette ki Barkóczy terveit, és építette fel az egri líceumot, ahol négy fakultáson képzelte el az egyetemi oktatást.
Eszterházy püspök elképzelése az volt, hogy működjön bölcsészeti fakultás a Líceumban, hiszen a török uralom után a jezsuita rend már megszervezte a városban a bölcseleti képzést. Legyen papképzés a teológiai karon, mivel 1704-ben Telekessy István már megalapította az egri szemináriumot.
Szerveződjön jogi fakultás, hiszen Foglár György kanonok már 1740-ben elindította Egerben a jogi képzést. És alakuljon meg az orvosi kar is, ha már 1769-ben létrejött az egri orvosi iskola.
Eszterházy Károly az egyetem könyvtárába a kontinens legjobb kiadóitól vásárolta meg a kor tudományos gondolkodását tükröző szakkönyveket. Modern teleszkópokat rendelt, hogy Egerben legyen Európa egyik legjobban felszerelt csillagvizsgálója. Minderről mi is meggyőződhetünk, ha meglátogatjuk a Líceumot, amelyet Eszterházy püspök nem véletlenül nevezett „Domus Universitatis”-nak, az egyetem otthonának.
A még készülő épületben – éppen 250 évvel ezelőtt – 1774-ben elkezdődött az oktatás. Eszterházy Károly 1799-ben bekövetkezett halála után folytatódott a Líceum falai között a papképzés, és az államosításig működött a jogi akadémia is.
1828-ban Pyrker János érsek elindította a magyar nyelvű tanítóképzést, amely 1945-ig több mint ötezer tanítót adott a magyar iskoláknak. Közöttük volt Gárdonyi Géza is.
Egerbe 1949-ben került Debrecenből az általános iskolai szaktanárokat képző pedagógiai főiskola. Az egri tanárképzés évtizedeken át magas színvonalon működött és működik ma is. Önök között is bizonyára vannak olyanok, akik Egerben szereztek diplomát. Biztos vagyok benne, hogy jó szívvel emlékeznek az intézményben eltöltött évekre. Egy egész életre szóló tudást és szemléletet kaptak az egri intézményben.
A szocializmusnak nevezett kommunista diktatúra évtizedei után csak 2016. július 1-jén vált valóra Eszterházy Károly püspök 250 éves álma, amikor egyetemmé vált az egri főiskola, öt évvel később pedig az intézmény fenntartója újra az egri Főegyházmegye lett, s ekkor kapta a nevét is: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, amely Egerben és Jászberényben öt karral működik.
Tizenegy képzési területen folytat oktatást és kutatást. Ezzel Magyarország harmadik legnagyobb pedagógusképzőjévé vált. Jelenleg az egyetem mintegy nyolcezer hallgatójának közel fele, 3656 fő tanul a pedagógusképzésben.
Az elmúlt évtizedek során mintegy negyvenezer pedagógus – tanító, tanár, óvodapedagógus és gyógypedagógus – szerezte meg felsőfokú végzettségét az egri intézményben. Az egri egyetem Neveléstudományi, valamint Történelemtudományi Doktori Iskolája, színes képzési kínálata és nemzetközi szinten is elismert tudományos eredményei, kutatóinak rangos folyóiratokban megjelent publikációi jelzik, hogy kiemelkedő helyet foglal el a magyar felsőoktatásban. A 250 éve tartó alázatos munka, krisztusi hit, nemzeti elkötelezettség
összpontosul abban az eredményben, amely az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem pedagógusképzését valóban magyar örökséggé teszi.
Istennek dicsőség, embereknek köszönet és hála mindezért.
Takaró Mihály – József Attila-díjas író