Izsák Imre (1929–1965) csillagász, égi mechanikus a nagy gazdasági világválság kezdetének évében született. A második világháború alatt katonaiskolákban nevelkedett; Németországba vezényelt hadapródiskolája 1945 májusában került amerikai fogságba. A negyvenes-ötvenes évek fordulóján Eötvös-kollégistaként élte át a Collegium szétbomlasztását. Egyetemi évei után a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetében kezdett el változócsillagászati kutatások mellett égi mechanikával foglalkozni. 1956-ban előbb Svájcba emigrált, majd az
Egyesült Államokban keresett állást. A tengerentúlon a Smithsonian Astrophysical Observatory munkatársaként, a Research and Analysis Section vezetőjeként a műholdas geodézia, a műholdak pályaszámítása és a klasszikus égi mechanikai problémák számítógépen való megoldása terén végzett úttörő jelentőségű munkát. Elsőként mutatta ki műholdas geodéziai módszerekkel a földi egyenlítő lapultságát, és az ő elveinek alkalmazásán nyugszik az első Szabvány Föld Modell. Nevét őrzi a Kozai–Izsak műholdpálya-számításban használatos módszer, egy kráter a Holdon és egy kisbolygó az aszteroidák főövében, a Mars és a Jupiter pályája között.
Következzen néhány méltatás a kortársaktól és utódoktól:
„[Izsák Imre] Elsőrangú égi mechanikus, kiemelkedő teoretikus és a megfigyelések briliáns elemzője. Az űrkorszak [eddigi] néhány rövid éve alatt a műholdas geodézia világszerte elismert szaktekintélyévé vált.”
(Fred L. Whipple (1906-2004) amerikai csillagász)
„Izsák jelentősen hozzájárult az égi mechanika tudományához. Mind elméleti, mind gyakorlati szempontból úttörő munkát végzett a műholdas adatok geodéziai felhasználásában. A geodéziai munka, melyben Izsák oly alapvető szerepet játszott, a Smithsonian Szabvány Föld Modellben fog kiteljesedni, melynek ő és mások vetették meg az alapjait.”
(Nature – az egyik legrangosabb tudományos folyóirat)
„Izsák Imre századunk kiemelkedő égi mechanikusa volt. Munkásságával alapvetően hozzájárult a mesterséges égitestek mozgáselméletéhez. Ragyogó tehetségű matematikus, aki sikerrel vívott meg a legnehezebb égi mechanikai problémákkal. Megoldásait szellemesség, elegancia, mély matematikai tudás jellemzi. Eredményei döntően hozzájárultak a Föld pontosabb megismeréséhez.”
(Érdi Bálint: Izsák Imre égi mechanikai munkássága c. tanulmányából)
Izsák fontosabb elismerései, megörökítései kronologikus sorrendben:
1970-ben holdkrátert, 1980-ban kisbolygót neveznek el róla, 1984 óta pedig rá emlékeztetnek a Kozai-Izsak műholdpálya elemek. 1991-ben Izsák Imre Képzőtársaság (önképzőkör) alakul a zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskolában általános és középiskolás diákoknak Dúcz Mihály kezdeményezésére. Ugyanebben az évben Izsák Imre Gyula komplex természettudományi versenyt indítanak. 1993-ban emléktáblát állítanak egykori lakhelyén, a Zalaegerszeg, Kosztolányi D. u. 35. számú házon, amit 2004-ben Farkas Ferenc alkotására cserélték le. 1994-ben megjelenik Gyimesi Endre összeállításában az Izsák Imre Gyula (1929-1965) c. füzet.
1994-ben az Izsák Imre Általános Iskola, egy évvel később az Izsák Imre az Oktatás Jövőjéért Alapítvány veszi fel Izsák nevét. 1997-ben Zalaegerszeg posztumusz díszpolgára lesz, ugyanebben az évben megjelenik A gondolat tükre. Izsák Imre (1929-1965) c. könyv Bényi Zoltán szerkesztésében.
2000-ben mutatják be Jelenczki István filmjét, címe: A Hold túlsó oldalán. Négy évvel később jelenik meg A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és visszaemlékezések Izsák Imréről c. könyv Bényi Zoltán és Jelenczki István szerkesztésében.
2007-ben avatják fel az ELTE Csillagászati Tanszéke Izsák Imre Asztrofizikai Obszervatóriumát.
2010-ben „a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel”-ért osztanak Magyar Örökség díjat, a magyar űrkutatás sikeréhez hozzájáruló 11 kiemelt név közül az egyik Izsák Imréé. 2017-ben jelenik meg Csizmadia Ákos: Izsák Imre c. könyve, ami az eddigi legalaposabb feldolgozása a nagyszerű tudós életművének.
Izsák Imrének harminchat évet engedett meg a sors, ám hatása mindmáig tetten érhető az űrgeodézia alkalmazásaiban, illetve a műholdak pályaelemváltozásainak értelmezésében. Utóbbi terület jelentősége folyamatosan nő, hiszen a működési időszakuk után űrszemétként tovább keringő műholdak követése, passzív és aktív eltávolítása pályájukról mára égetően fontos kérdéssé vált. Izsák Imre a történelmi viharok közepette is képes volt időtálló eredmények elérésére és álljon élete és munkássága mindenki előtt példaként, akiben ég a tudományos kutatás iránti tűz.
Dr. Szabó Róbert
CSFK igazgató