A Batsányi-kör és a Csemadok 1967. október 20-án Kassán elindította a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. A résztvevők Kazinczy örökségét kívánták folytatani, azzal a gondolattal, hogy szlovákiai (akkor csehszlovákiai) magyarság fennmaradása, jövője elsősorban az anyanyelv ápolásán, megtartásán múlik.
Az első találkozón Deme László, a pozsonyi egyetem magyar tanszékének vendégprofesszora A nyelvi kultúra kérdései és a feladataink címmel tartott előadást, ő és a többi előadó is az anyanyelv megőrzésére (pl. földrajzi nevek gyűjtésére, a nyelvjárások feldolgozására) biztatott. A Kazinczy Napok elindítói között voltak mások mellett: Fábry Zoltán, dr. Szabó Rezső, Dobos László, Jakab István, Béres József, Görcsös Mihály, Balogh Márta, Kossuth János, Szatmáry József, Schulz György és Rácz Olivér. A magyarországi nyelvészek közül már az elsőn ott volt Bárczi Géza akadémikus, Deme László, majd később Szathmári István, Bencédy József, Wacha Imre, Montágh Imre, az irodalomtörténészek közül Czine Mihály, Pomogáts Béla, a prágai egyetemről Rákos Péter, Bredár Gyula, Blaskovics József. A határon túli magyar közösségek nyelvészei közül először a vajdaságiak vettek részt, majd az erdélyiek, de jöttek később a muravidéki, horvátországi, kárpátaljai és burgenlandi magyarok képviselői is.
A rendezvény Kassai Kazinczy Napok néven immár több mint fél évszázada szolgálja a felvidéki magyarság, a felvidéki magyar kultúra ügyét, és erősíti a magyarság kisebbségi szellemiségét. Idén az 55. Kassai Kazinczy Napokat rendezték meg, a kassai Csemadok jelenlegi elnöksége méltó folytatója a hagyománynak.
A felvidéki magyar nyelvművelőknek sokszor kellett nehéz helyzetekkel szembesülniük (leginkább a magyarság fogyatkozásával, az asszimilációval, a nyelvhasználati jogok korlátozásával, a magyar nyelv presztízsének csökkenésével, a megosztottsággal is), mégis mindig kitartóan küzdöttek a mozgalom céljainak eléréséért, azért, hogya nyelvművelés, a nyelvvédelem, a nyelvhasználati joghoz való ragaszkodás fontos legyen a felvidéki magyar közösségekben, intézményekben.
A Kassai Kazinczy Napok előadói a legnevesebb felvidéki és anyaországi nyelvtudósok, pedagógusok, egyéb közművelődési, nevelési területek szakemberei, költők, írók, újságírók voltak, akik egyszerre foglalkoztak a múlttal és jelenük politikai, társadalmi helyzetével, a felvidéki és általában a kárpát-medencei magyar kisebbség sorsával. A rendezvénysorozat ugyanis kárpát-medencei tanácskozássá bővült, amelyen a határon túli magyarság képviselői megbeszélhetik a nemzetiségi lét közös gondjait.
Állandó téma a mindennapi nyelvhasználat, az anyanyelvi nevelés és oktatás, a sajtó nyelve és a nyelvhelyesség, a felvidéki és anyanyelvi szakszókincs összhangba hozása, a szlovákiai magyar irodalom és természetesen Kazinczy öröksége; elméleti összegzés és gyakorlati, módszertani javaslatok is. A Szép magyar beszéd országos verseny 1981-től sok éven át szervesen kapcsolódott a rendezvénysorozathoz. A szervezők bevonják a programokba a fiatalokat is, hiszen rajtuk is múlik a magyar nyelv jövője, nekik kell megőrizniük anyanyelvük értékeit. Három éve már a Kassai Kazinczy Napok részeként ifjúsági napot rendeznek, így a diákok is tevékenyen részt vesznek a programban, magukénak érzik azt; és éppen ezért a rendezvény mindig kitüntetetten megszólítja a pedagógusokat. A Thália Színház Márai Stúdiószínpadát 2002-ben avatták fel az óvárosban. Ez ad otthont a rendezvénysorozatnak, minden év novemberében. A szintén Magyar Örökség díjat kapott Kolár Péter, a Csemadok kassai városi elnöke a Kazinczy Napok szervezésébe már az induláskor bekapcsolódott, és fáradhatatlanul irányította a rendezvényeket évtizedeken át. Az első Kazinczy Napokon felolvasták a betegsége miatt távollévő Fábry Zoltán Kazinczy Elkötelezettségében című tanulmányát, ezeket a gondolatokat is, melyek most is érvényesek: „Erős várunk a nyelv! Erős lett, mert Kazinczyk építették. Tervet készítettek, alapoztak, téglát téglára raktak, falakat húztak, és tetőt boltoztak; várat építettek, időtállót, maradandót, erőset. Lakjuk-e, védjük-e? Lakói és őrei vagyunk-e tényleg? […] Mert kevesen vagyunk, és oldott kévét kell összetartanunk.”
A Kazinczy Napok ebben segít 55 éve: rendezvénysorozata a felvidéki magyar tudományos élet, a közművelődés jelentős intézményévé vált. Tevékenységével hozzájárul a felvidék magyarság nemzeti azonosság tudatának megőrzéséhez, erősítéséhez, méltán kapja meg a Magyar Örökség kitüntető címet.
Nyíri Péter