A Laudációk könyve II. kötetének (2001-2005) előszavát még Schulek Ágoston, a Magyar Örökség és Európa Egyesület előző elnöke írta, aki 2011 októberében végleg eltávozott közülünk. Azóta ő is a Magyar Örökség Díj kitüntetettje, neve bekerült a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába: Schulek Ágoston és felesége, Szkalla Edith nemzetszolgálata Magyar Örökség.
Álljon itt néhány sor Koltay Gábor laudációjából, mely teljes terjedelmében olvasható ebben a kötetben: „Schulek Ágoston tucatnyi jelentős civil szervezet létrehozásában és eredményes működésében vett részt. Közülük az egyik legjelentősebb éppen a Magyar Örökség és Európa Egyesület volt, amelynek elnöki tisztét is betöltötte. Ebben a funkciójában nemcsak a művészet, a közművelődés, a tudomány kiemelkedő képviselőinek érdemeire hívta fel a közösség figyelmét, hanem gondolataival, szemléletével, nem utolsó sorban pedig kedves, megnyerő humorával, szellemességével mindvégig hozzájárult az értékelő munka, a közös gondolkodás felelősségteljes, mégis oldott hangulatának biztosításához. Ebben a minőségében a hazaszeretet, a hit, a tiszta, megalkuvás nélküli élet volt a jelszava.”
Nehéz örökébe lépni. Kiegyensúlyozott, mosolygós lénye, szellemi öröksége velünk marad. Munkáját évtizedeken keresztül fáradhatatlanul, odaadással, hitét megőrizve végezte. „Legyünk büszkék valamennyi kitüntetettre és jelöltre, hiszen ők nemzetünk fáklyavivői, motorjai, gyakran életben tartói!” – írta 2009-ben a Laudációk könyve Előszavában. Ő is az volt.
A Magyar Örökség és Európa Egyesület elsődleges feladata a magyar értékek felmutatása a jelen számára és megőrzése az utókornak. S hogy miért szerepel az Egyesület nevében Európa? Mert természetesnek vesszük, hogy részei és egyenrangú tagjai vagyunk az e kontinensen élők közösségének. Mindig is azok voltunk, még ha erről néhányan el is feledkeznek. „Mi nem akarunk európaiak lenni, mi európaiak vagyunk.” – vallja Márai, s valljuk mi is.
Most újabb mérföldkőhöz érkeztünk, a Laudációk könyve III. kötetét tarthatja kezében a tisztelt Olvasó, mely a 2006 és 2011 között Magyar Örökség Díjjal kitüntetettek méltatását gyűjtötte csokorba. Eddigi gyakorlatunknak megfelelően feladatunknak tekintjük a magyar kultúra múltbeli és jelenkori, közismert és kevésbé ismert kiemelkedő teljesítményeinek, személyiségeinek, intézményeinek népszerűsítését. A Magyar Örökség kitüntető címre továbbra is bárki javaslatot tehet határon innen és túl. A beérkező állampolgári javaslatok bekerülnek az ún. Ezüstkönyvbe, melyek a mellékletekkel együtt mára már több folyóméternyi polcot töltenek meg. A Bírálóbizottság titkos szavazás után választja ki a hét díjazottat, így miután az adott szakterület egy-egy kiváló ismerője méltatja teljesítményüket, esetenként hét név kerül be az Aranykönyvbe. A betelt Aranykönyveket a Magyar Örökség díjas Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Évente négyszer, a tavaszi (március 21.) és az őszi (szeptember 23.) napéjegyenlőség és a nyári (június 21.) és a téli (december 23.) napforduló időpontjához legközelebb eső szombaton felemelő ünnepség keretében adjuk át a díjakat. Aki volt már díjátadáson, tudja, hogy milyen szép szertartás ez. Színültig megtelik a Magyar Tudományos Akadémia díszterme, szentéllyé válik, a kultúra, a tudomány és a szellemi megújulás szentélyévé, amelyben a helyszín és az esemény szelleme nyilvánvalóvá teszi Márai gondolatainak igazságát: „Magyarnak lenni nem állapot, hanem feladat és hivatás.” „A társadalom minden rétegének, minden szellemi megnyilvánulásának egyöntetű, mély és tudatos igényérzettel megtöltött magatartása.”
Köszönet illeti mindazokat, akik hozzájárulnak e nemes feladat teljesítéséhez.
Zelényiné Kováts Annamária
a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke
A Magyar Örökség és Európa Egyesület 2003 óta gondozza a Magyar Örökség díj átadási ünnepségeit, és megtisztelő számunkra, hogy most a Laudációk Könyve második kötetét Egyesületünk adhatja ki.
Akik a kezdetektől figyelemmel kísérik a Magyar Örökség díj sorsát, illetve ünnepségeit, maguk is látják, hogy milyen óriási elismerést vívott ki ez a civil díj az elmúlt 13 évben, nem csak határainkon belül, hanem mindenütt, a világ magyarjainak körében.
A jelölések százai, a mindig zsúfolt akadémiai díszterem, az ünnepségek emelkedett hangulata mind azt jelzik, hogy ez az elismerés olyan rangot jelent, amelyre nagyon sokan ajánlanak komoly teljesítményeket felmutató jelölteket, örömmel jönnek el meghallgatni a színvonalas laudációkat, és sokan igyekeznek személyesen találkozni a kitüntetettekkel.
A kitüntetettek között egyformán találunk ismert személyiségeket, intézményeket, és a sokak számára nem, vagy kevésbé ismert, de saját szakterületén kiemelkedő teljesítményt nyújtó honfitársunkat. Az ilyen értékek megismerése, megismertetése, közkinccsé tétele az egyik legfontosabb feladatunk. Ugyanakkor nem csak a „hírességekre” vagyunk büszkék, hanem a hétköznapok jeles közkatonáira is.
A Magyar Örökség díj azért vált valódi értékké, mert független a mindenkori kormányzattól, a pártoktól, csak és kizárólag valódi értéket ismer el. Nem jár pénzdíjjal, hanem erkölcsi, morális elismerést jelent. Talán ezért is értékesebb sokak szemében, mint a „Hivatal” kitüntetése.
Számunkra, az Egyesület tagjai és vezetői számára megtisztelő, hogy ezt a nemes feladatot szervezhetjük, végezhetjük, ezzel is segítve a nemzeti értékek megőrzését, megörökítését.
Legyünk büszkék valamennyi kitüntetettre és jelöltre, hiszen ők nemzetünk fáklyavivői, motorjai, gyakran életben tartói.
Köszönet a díjazottak értékteremtő munkásságáért, a jelölők figyelmességéért, a laudátorok színvonalas munkájáért, amelynek köszönhetően megismerhettük a díjazottak tevékenységét és nem utolsó sorban az ünnepségek nagyszámú közönsége látható és érezhető szeretetéért.
Az Egyesület nevében külön köszönöm a Bíráló Bizottság állhatatos, színvonalas munkáját, amit a nagyszámú jelölés áttanulmányozásával, és a díjazottak szakszerű kiválasztásával végez.
Köszönet illeti Poprády Géza alelnököt a laudációk sajtó alá rendezéséért, e könyv megszerkesztéséért.
Végül ezen a helyen is köszönetet mondok egyesületünk titkárának, Kiss Melittának, akinek áldozatos és fáradtságot nem ismerő munkája minden rendezvényünkön érződik.
† Schulek Ágoston
a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke