L. Kecskés Andrást Magyar Örökség-díjra Buda Ferenc, a Nemzet Művésze, Kossuth- és József Attila-díjas költő terjesztette fel. Ők mindketten a magyar nemzeti örökség éltetői és tovább örökítői. Buda Ferenc egy esszéjében írta
2006-ban: „afféle rezgő húr vagy membrán vagyok az ég és a föld, ember és világ, ember és ember között. Ezért, ha magamban beszélek is, szavaimat úgy alakítom, mintha mások is hallanák, hisz a hangszer teste, a rezonanciaszekrény nem egyéb, mint a közösség, álljon bár 6–8 főből, 10 millióból vagy hatmilliárdból.
L. Kecskés András lant- és gitárművész hallgatósága kezdetekben bizony olykor nem volt egy tucatnyi sem, hiszen első, Kiváló Népművelő kitüntetését 1965-ben ezerötszáz munkásszállásokon megszervezett zenei műsoraiért
kapta, amelyeken olykor mindössze néhányan voltak. A legutóbbi elismerése ez évben a Magyarország Kiváló Művésze díj volt. Két város Szentendre és Dömsöd diszpolgára, és tart egy különös világrekordot is. Az 1981-ben
alapított Kecskés Együttessel 1997-ben Bécsben adtak koncertet, a Mozart-Saal koncertteremben példátlan sikerrel. A terem történetének leghosszabb, másfélórás ráadását emléktábla is megörökíti. Nemcsak a szomszédságban, de
távolabb is elismerték tudásukat, 1998-ban több hónapos turnén Kínában jártak.
Idehaza több száz régizenei koncertet adtak. 2000-ben a „Magyar Hősök és szentek” műsorával bejárták az egész országot, de kiemelkedő zenei élményekkel gazdagították emlékéveinket is. Koncertjeiken, többek között elfeledett, régi hangszerek szólalnak meg: zergekürt, görbekürt, csákány, zurna, lant, basszus lant, úd, koboz, vihuela, szimfónia, rebek, fidel, középkori hárfa, tökhegedű, viola da gamba.
Előadásaikon a magyar és európai nemzetek középkori, reneszánsz, kora barokk zenei örökségével ismertetik meg közönségeiket. A harminckét éves együttes több ezer koncerttel gazdagította a magyar és a nemzetközi zenei életet, milliókat részeltetve az emberiség zenei örökségének megismerésében.
L. Kecskés András ennek az örökségnek az összegyűjtésében jeles zenetörténeti kutatásokat végzett. Hazai és külföldi könyvtárakban és levéltárakban dolgozott. Számos felfedezett vagy a tabulatúrákból megfejtett darabjait zenetörténeti tanulmányaiban adta közre és tematikus koncertek tucatjaival ismertette meg a nagyközönséggel. 2021-ben jelent meg a Püski Kiadónál a hatkötetesre tervezett „A magyar zene évezredei” első, az idén a harmadik kötete. Mintha megerősítené ezekkel Kodály Zoltán hitvallását: „Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.”
Petrás Mária és Döbrentei Kornél