A televíziós és rádiós műsorai révén ismert Juhász Árpádot általában világjáró geológusként említik. Kevesebben tudják, hogy a magyar táj és a magyarság értékeinek megismertetésében is jelentős szerepet játszott. Két évtizeden át a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országjáró túráit vezette, amelyek során nemcsak hazánk geológiai látnivalóit ismertette, hanem történelmi, egyházi emlékeit is. Jó memóriája révén például minden jelentős templomról tudta, ki festette az oltárképet, vagy a freskót. Másfél évtizeden át az ő országjárásvezetői kézikönyveiből tanultak a hallgatók. A Felvidékre is kiterjesztette az országjárási tapasztalatait. Pigler József barátjával jelentették meg az Autóval a Magas‐Tátrába című könyvet, amely ismereteim szerint a 2. világháború után először publikálta Magyarországon a Felvidék történelmi vonatkozású objektumait. Egy pozsonyi kiadó pedig felkérte, hogy írjon útikönyvet Magyarországról, amely szlovák nyelven, Cestujeme po Madarski címen jelent meg.
Számos alkalommal vezetett Erdélybe tanulmányutakat a Geológiai Technikum diákjai részére, amelyek során a történelmi múlt emlékeit is felkeresték.
Nagyobb ismertségre tett szert a Másfél millió lépés, a Még egymillió lépés, valamint a Kerekek és lépések televíziós sorozatok geológus szakértőjeként. Az általa írt szakanyagok alapja az Évmilliók emlékei című könyve volt, amely két kiadásban is megjelent, részletes adatokkal Magyarország földtörténetéről és ásványi kincseiről. Később e címen kilenc részes televíziós sorozatot készített. Majd Nemzeti park lehetne címen hét részes filmsorozatot vitt a képernyőre a Balaton‐felvidékről, a Pilisről és a Börzsönyről.
Fontos megjegyezni, hogy meghatározó szerepe volt az 1950‐es években még a Nemzeti Múzeum épületében levő Természettudományi Múzeum Ásvány‐ és Kőzettárának rehabilitálásában. Mint köztudott, 1956‐ban a Kálvin tér felől szovjet tankból érte találat a Múzeum magasabb szintjén az Afrika kiállítást. Ez ráomlott az ásványgyűjteményre, amely a British Múzeum után a legjelentősebb volt Európában. A gyűjtemény őrizte a Felvidék és Erdély nagy értékű ritka ásványait, amelyek egy része egykori híres magyar mineralógusok, vagy mecénások nevét viselte. A tűzben nem csak az ásványok olvadtak meg vagy töredeztek szét, a lelőhely cédulák is megfeketedtek. Ezeket a mérgező benzolba áztatva tette olvashatóvá. 1957 és 1962 között több raktárszekrényre való ásványt gyűjtött az akkor még működő bányákból, Gyöngyösorosziból, Rudabányáról, a dunabogdányi Csódi hegyről és a Balaton‐felvidéki bazaltbányákból. Gyűjtött ásványokat Selmec‐ és Körmöcbányán, amelyeket vasúttal szállíttatott a Nemzeti Múzeumba. Gyűjteményeket vásárolt fel a Múzeum számára a Nagybánya környéki lelőhelyekről.
Így vált lehetővé, hogy 1962‐ben megnyílhatott a II. világháború utáni modern ásvány‐ és kőzetkiállítás. Televíziós műsorvezetőként évtizedek alatt közel száz magyar tudóssal, kutatóval folytatott beszélgetést. A rendszerváltás után arra is lehetősége nyílt, hogy Amerikában élő világhírű magyar származású tudósokkal készítsen tévé interjúkat, köztük pl. Bay Zoltánnal vagy a Nobel‐díjas Oláh Györggyel. Az interjúkat 2024‐ben könyv formájában is megjelentette.
Életének egy jelentős szakasza volt 1971 és 1986 között, amikor a Természettudományi Stúdió igazgatója volt. Bár a stúdió adminisztrációs szempontból a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz tartozott, viszonylagos szabadságot élvezett. Így történhetett meg, hogy például Erdélyről előadás sorozatok hangozhattak el, ami abban az időben ritka lehetőség volt.
1987‐88‐ban tagja volt a Magyar Tudományos Afrika expedíciónak, amely Teleki Sámuel 100 évvel korábbi felfedező útját követte. Ő is ott állt a Teleki vulkán tetején a magyar zászló mellett.
Még 80 éves korában is előadás sorozatokat tartott, illetve tart a Felvidéken, Somorjától Losoncig. Van olyan, többségben magyarlakta település, nevezetesen Zsigárd, ahová többször is meghívták, sőt az emlékkertben fát is ültettek, Juhász Árpád almafája címmel.
Juhász Árpád sokrétű, szerteágazó életműve, magas színvonalú, gazdagon illusztrált könyvei több mint tízezer nyomtatott oldalt jelentő publikációi, rádiós megszólalásai, gondolatgazdag interjúi, lenyűgöző televíziós filmjei legfontosabb kulturális értékeink közé tartoznak.
A kilenc évtizedet átívelő, termékeny életút nagyszerű eredményeit sokmillió magyar ember joggal érezheti magáénak ‐ határainkon innen és túl egyaránt.
Kubassek János
geográfus